...és a folytatás
2004.10.20. 18:54
Az évszázad kiemelkeő evezősegyéniségétől, a háromszoros Európa-bajnoki bronzérmes és négyszeres aranyérmes (1955-1961) Papp Kornéliától (Papp Jenőné Méray Kornélia - edzője Bartók Ernő) azért tagadta meg a sors az olimpiai sikert, mert a női evezés 1976-ig nem szerepelt az olimpiák programján. A nemzetközi színtéren egyébként is sokáig hátrányos helyzetben voltak a gyengébb nem képviselői. Hazai vizeken ugyan már 1894-ben indultak női evezősök , de szervezett, klubszerű formában csak a 20. század második harmadában kezdett a női evezés tért hódítani. 1936-ban Jánosházi János és felesége, Ábrahám Panni kezdeményezésére jött létre a Juventus Magyar Hölgyevezős Klub. A Magyar evezős Szövetség 1943-ban rendezte meg az első női bajnokságot, a hölgyevezős klub tagjai külföldön (Ausztriában) is szép sikereket értek el.
Sporttörténeti érdekesség, hogy férfiversenyzőink előbb szerepeltek olimpián, mint Európa-bajnokságon. Európa-bajnokságra 1910-ben hívták meg először a magyar evezősöket, de - mivel Magyarország még nem lépett be a FISA-ba - a magyar nyolcas csak vendégként szerepelhetett. Magyarország 112-ben csatlakozott a FISA-hoz, ami újabb lendülete adott az evezőssportnak. A fejlődést azonban megakasztotta az első világháború, melynek következtében több evezősklub megszűnt, még több határon kívül került, és a vesztes hatalmak elleni nemzetközi bpjkott (a németekkel együtt bennünket is kizártak a FISA-ból) is nehezen kiheverhető veszteséget okozott.
A sportág a húszas évek elején kezdett ismét magára találni. Az Európa-bajnokságot rendező hollandok javaslatára magyarország visszanyerte FISA-tagságát, így születhetett meg az első komoly siker 1921-ben Amszterdamban: a Pannónia nyolcasa ezüstérmes lett. Az akkoriban szerzett ezüst- és bronzérmek már előjelei az 1930-as évek nagy sikersorozatának. A nyitány Szendey Béla egypárevezős győzelme Liége-ben. A következő öt év termése további kilenc arany-, négy ezüst- és három bronzérem különböző csapathajókban. Mindezek eredményeként négyszer egymás után (1932, 1933, 1934, 1935) Magyarországé lett az Európa-bajnokságon rész tvevő legeredményesebb nemzetnek járó Glandaz-díj.
Ezek után érthető az 1936-os berlini olimpián elért negyedik és két ötödik hely miatt érzwett csalódás. A következő két Európa-bajnokságon még ezüst- és bronzérmek születtek, majd háború ismét kegyetlenül beleszólt a sportág történetébe. 1939-ben az amszterdami Európa-bajnokságra győzelmi eséllyelinduló csapataink a pályaudvaron kapták a hírt: a háború kitörése miatt az Európa-bajnokság elmarad.
A háború alatt a hajók és a csóünakházak több mint fele elpusztult, versenyzőink nagy része sohasem tért vissza a frontról. Ráadásul a kialakuló új politikai rendszerben az evezés, mint "úri" sport kegyvesztett lett, a régi, patinás klubokat betiltották, a többieket államosították. Mégis: minden nehézség ellenére 1947-ben már újabb Európa-bajnoki aranyéremnek örülhettünk a Szendey Antal-Zsitnik Béla kettes jóvoltából (kormányos: Latinovits szaniszló). A londoni olimpián elért bronzérem után még egy olimpiai pontot érő hatodik hely Rómában kormányos négyesben, több főiskolai világbajnoki aranyérem, a túraevezés elterjedéde, az Evezés című újság megjelenése, majd az 1950-es és 1960-as években a női evezősök szép sikerei bizonyították a sportág életképességét. Papp Korélia egypárevezősben elért sikereivel a hazai sportvilág elismerését is kivívta: egymás útán háromszor - 1959, 1960, 1961 - elnyerte az év sportolója címet. CSapathajókban is számos ezüst- és bronzérem jelezte, hogy van bázis, van utánpótlás. Egyéniben a oszkvai Európa-bajnokságon Mózer Erzsébet szerzett bronzérmet 1963-ban.
Különösen eredményes volt az 1965-ös duisburgi Európa-bajnokság .négypárevezősünk (Pekanovits Mária, Salamon Ágnes, Szappanos Zsuzsa, Fekete Mária, kormányos: Komornik Margit - edzőjük dr. Irányossy Géza) aranyérmet, egypárevezősünk (Domonkos Anna) bronzérmet szuerzett.
Az 1960-as évek második felében a férfiak is felárkóztak: a mexikói ezüstérem mellett két Európe-bajnoki ezüstöt is szereztek (1967, 1969) kormányos nélküli négyesben. Az 1970-es és 1980-as években ismét a lányok voltak sikeresebbek.
|